Milyen könnyű megírni egy év végi bejegyzést arról, hogy mik voltak az idei év legfontosabb zenéi, eseményei. Most pedig mégis csak kavarognak bennem a koncertek, dalok, lemezek, látottak-hallottak.

Idén is jártam egy csomó koncerten, beszereztem egy rakás albumot, megnéztem jó pár dvd-t és beszélgettem néhány zenésszel. Ezeket próbálom rendszerezni egy kicsit nektek. Persze, hogy egy kicsit a saját házunk tájáról is szóljak, idén júlisban volt öt éve, hogy először ült a Civil Rádió mikrofonjához a dr. Szalsza-Korski duó.

Koncertek:
Nem is tudom, hol kezdjem? Talán, hogy áprilisban nem tudtam elmenni a Gödörbe a Los Rumbers bulijára? Nem. Inkább azzal, hogy májusban Goldie egy olyan szettet tolt a ZP-ben, amire csak az nem bólogatott, akinek be volt gipszelve a nyaka. Júlisban a Balaton Sound-on az Ozomatli mutatta meg, milyen is egy igazi latin fiesta. A Szigeten bepörögtem a Haydamaky kozák rockjától, és egy egész más világba repített Amadou és Mariam. Októberben a Qualitons szervezett időutazást a Kovács Kati nevű bolygóra, egy héttel később pedig Ruttkai Bori varázsolta el a közönséget a Specko Jedno lemezbemutató koncertjén. Novemberben a Zuboly játszott egy háromórás (!) koncertet az FMH-ban, aminek egy percében sem unatkoztam. És végül a múlt hétvégén a (halálra ítélt) Bem Moziban láttam egy nagyon hangulatos kis koncertet, amit öt fiatal lány adott, ők a Csajka zenekar.

Albumok:
Elég igazságtalan dolog, de végül is úgy döntöttem, hogy csak három albumot emelek ki azok közül, amikhez idén hozzájutottam. Szándékosan nem azt írtam, hogy idei lemezek, mert van ami tavaly jelent meg, van amelyik pedig 45 évvel ezelőtt.

Los Rumbers - Flamenco Breaks (2008)
Ez a lemez volt nekem az idei év legnagyobb meglepetése, a sevillai dj párostól, akik feltaláltak egy új stílust, amit úgy hívnak: flamenco-breakbeat. Egész nyáron ezt hallgattam, és nagyon sokat forgott a Planet Mambo adásaiban is. Egyébként remek házibuli zene is, tessék táncolni rá!
 

 Tenorio Jr - Embalo (1964)
Na, ezt az albumot kerestem már egy jó ideje, és végül idén sikerült megszereznem. Egy válogatás lemezen bukkantam egy dalra - “Nebulosa” - ami nagyon megtetszett, és némi internetes kutatással akadtam rá. Tenorio Jr az egyik, de az is lehet, hogy a valaha élt legtehetségesebb brazil jazz-zongorista, aki tragikus körülmények között és nagyon fiatalon halt meg. Sajnos elég kevés felvétel maradt utána, de ez a 11 dalt tartalmazó korong megmutatja zsenialitását.
 

Rosalia de Souza - D’Improvisso (2009)
És végül egy valóban 2009-es cd, az Olaszországban élő brazil jazz-énekesnő ismét egy tökéletes albumot tett le az asztalra, és ahogy már megszokhattuk, alkotótársa most is Nicola Conte volt. Ez a lemez nekem a “lopakodó” volt, mert nem elsőre ütött be, hanem szép apránként mászott a fülembe, és minél többet hallgattam, annál jobban tetszett. Ez is egy tökéletes darab.

DVD-k:

Police - Synchronicity concert (1983)
Ez sem egy mai darab, de azt hiszem ezt néztem meg ebben az évben a legtöbbször. Imádom a ‘80-as éveket, és szerencsére ezen a felvételen Sting még nem egy bepunnyadt popsztár, hanem “csak” a Police basszusgitárosa. A trió elképesztő muzsikusokból áll, a tracklistán pedig olyan dalok sorakoznak, ami kb. három másik zenekarnak is elég lenne a világsikerhez.
 

Morrissey - Who Put The “M” In Manchester? (2005)
Tinédzserkorom nagy kedvence volt a Smiths, akik szerencsére soha nem álltak össze újra a feloszlás után. Moz-t persze nem kell félteni, mert azóta is szépen csinálja a dolgát. Idén is gurított egy nagyot a Years of Refusal albummal. Ezt is berakhattam volna az idei legjobbak közé, de csak három maradhat ugye. Szóval ez a koncert dvd a kettővel korábbi You are the Quarry lemezhez kapcsolódó koncerten készült. Az öregfiú még mindig nagyon jól nyomja, és persze előbukkan egy-két régi Smiths dal is. Kihagyhatatlan.
 

Mano Negra - Out of time (2006)
És egy másik kihagyhatatlan darab, a két dvd-ből álló retrospektív Mano Negra gyűjtemény. Eredeti archív felvételek a kezdetektől egészen a ‘90-es évek közepéig, az utolsó latin-amerikai turnéig. Rengeteg dal, koncertfelvételek, interjúk az egykori zenészekkel, videoklipek, lemezen soha meg nem jelent dalok. Szóval van miből csemegézni bőven és elmerengeni azon, hogy hogy van még mindig energiája Manunak.